Vetero / nálśi
a) Temperaturoj / cìre-mélori
círa |
malvarma |
Tar.: cir-a |
círima |
malvarmeta |
círegva |
malvarmega |
kisína |
Alg.: kisina |
kisíneka,kisín-ima |
kisínegva |
mírza |
Slov.: mrzlo |
mírzima |
mírzegva |
méla |
varma |
Hung.: meleg, Ostj.: mêlëk; Kalm.: mel^ün |
méleka |
varmeta |
mélegva |
varmega |
tépa |
Ukr.: teplyj, teplo, Slvk.: teplý |
tépima |
tépegva |
dágu, -i |
varmego |
Lit.: dãgas |
andága |
malvarmega |
dága |
b) Heleco / léwkeśo
léća |
malhela |
Snc.: ɬeč |
támna |
Kr.: taman |
léwka |
hela |
Gl.: leucos |
c) Sekeco / sáwseśo
némla |
malseka |
Turk.: nemli 'feucht, naß' |
kúsa |
seka |
Kom.: koś, Mar.: kukŝo |
śáwsa |
Lit.: sausas, Kop.: ŝow(e) |
d) Ĉielo / népsu
álpsi |
nubo |
Het.: alpas |
mégi |
Ind.: méga, Sans.: megha, Bng.: megh |
wásko |
Kri.: wasko |
dáŋu |
ĉielo |
Mn.Pr.: dângus, Dangus |
népsu |
Het.: nepiš |
fúu |
ĉiu vetero |
Jap.: fuu |
gelápa |
malhela; nuba |
Ind.: gelap |
grómu |
tondro |
Rus.: гром [grom] |
kílatu |
fulmoradio; fulmo |
Ind.: kilat |
mígli |
nebulo |
Lit.: miglà |
táza |
fresa |
Turk.: taze |
túmnu |
nebulo; vualo |
Rus.: туман [tuman] |
tvánka |
sufok-aera |
Lit.: tvankus |
e) Precipitaĵoj / ismégu (LV: elnubo)
ásći |
pluvo |
Aĉum.: ásĉi (dial.) asĉi |
ásćimi |
pluveto |
ásćegvo |
pluvego |
rájno |
Angl.: rain [rejn] |
rájneko |
rájnegvo |
svási |
Toĥ.A: swase |
svásimi |
svásegvo |
cásu |
neĝo |
Mong.: tsas |
cáselmo |
neĝero |
|
|
ŋákru |
Niv.: ngaq-r |
ŋákrelmo |
|
|
ŋéki |
Snĉ.: ŋeqë |
ŋékelmo |
|
|
dáu |
roso |
Pld.: dáu, Ndl.: dauw |
|
|
|
|
jégelmo |
hajlo |
Hung.: jég + Hung.: elem |
|
|
|
|
jègi-svási |
Hung.: jég + Toĥ.A: swase |
|
|
|
|
tjúvi |
Enc.(Mang.): t'ûwi |
na-tjúva |
hajli |
|
|
f) Ventoj / véjuri
kjálo |
vento |
Km.: khyå'l |
véju |
Lit.: vejas |
nòdina |
venta |
Alg.: nodin |
pjúhu |
ŝtormo |
Km.: pyu'h |
śúśu |
brizo |
Tlng.: SuS |
g) Klimato / nárśu
énkwi |
sezono |
Snc.: enëxw [-hw] |
nálśi |
vetero |
Kor.: nalŝŝi |
nárśu |
klimato |
h) Aliaj terminoj / kítari sónomori
híli |
luno |
Vask.: hil(a) |
mêni |
Gt.: mêna |
hújlu |
stelo |
Alb.: hyll [hül], y/ll-i, (pl.) -je-t |
nóksi |
Ĉer.: no-ki-si |
ínti |
suno |
Keĉ.: inti |
sémsi |
Nub.: semsi |
tógo |
Ted.: toggo, togo |
kóŋi |
aero |
Kor.: kong/i |
śémi |
Ppl.(Sayula): s:e'm [ŝe?m]® |
i) Jene frazoj pri vetero:
Kitake |
Esperante |
germane |
france |
hispane |
tecíra |
estas malvarme |
es ist kalt |
il fait froid |
hace frío |
tetáza |
estas freŝe |
es ist frisch |
il fait frais |
hace fresco |
tedága, temélegva |
estas varmege |
es ist heiß |
il fait chaud |
hace calor |
tekjála, tevéja |
estas vente |
es ist windig |
il fait du vent |
hace viento |
temója (nálsaw) |
estas bele |
es ist schön (Wetter) |
il fait beau (temps) |
hace buen tiempo |
tedíno-léwka |
estas tag-hele |
es ist Tag (hell) |
il fait jour |
hace luz |
RIM: La germanaj, francaj kaj hispanaj ekzemploj estas el: "Die Sprachen der Welt", paĝo 448
Al la sekva ĉapitro
© René Philipp - Bilnjobíru Àdvodóstu, 14.09.2005