Kitakujo 

Vetero / nálśi

a) Temperaturoj / cìre-mélori

círa malvarma Tar.: cir-a círima malvarmeta círegva malvarmega
kisína Alg.: kisina kisíneka,kisín-ima kisínegva
mírza Slov.: mrzlo mírzima mírzegva
méla varma Hung.: meleg, Ostj.: mêlëk;
Kalm.: mel^ün
méleka varmeta mélegva varmega
tépa Ukr.: teplyj, teplo, Slvk.: teplý tépima tépegva
dágu, -i varmego Lit.: dãgas andága malvarmega dága

b) Heleco / léwkeśo

léća malhela Snc.: ɬ
támna Kr.: taman
léwka hela Gl.: leucos

c) Sekeco / sáwseśo

némla malseka Turk.: nemli 'feucht, naß'
kúsa seka Kom.: koś, Mar.: kukŝo
śáwsa Lit.: sausas, Kop.: ŝow(e)

d) Ĉielo / népsu

álpsi nubo Het.: alpas
mégi Ind.: méga, Sans.: megha, Bng.: megh
wásko Kri.: wasko
dáŋu ĉielo Mn.Pr.: dângus, Dangus
népsu Het.: nepiš
fúu ĉiu vetero Jap.: fuu
gelápa malhela; nuba Ind.: gelap
grómu tondro Rus.: гром [grom]
kílatu fulmoradio; fulmo Ind.: kilat
mígli nebulo Lit.: miglà
táza fresa Turk.: taze
túmnu nebulo; vualo Rus.: туман [tuman]
tvánka sufok-aera Lit.: tvankus

e) Precipitaĵoj / ismégu (LV: elnubo)

ásći pluvo Aĉum.: ásĉi (dial.) asĉi ásćimi pluveto ásćegvo pluvego
rájno Angl.: rain [rejn] rájneko rájnegvo
svási Toĥ.A: swase svásimi svásegvo
cásu neĝo Mong.: tsas cáselmo neĝero    
ŋákru Niv.: ngaq-r ŋákrelmo    
ŋéki Snĉ.: ŋeqë ŋékelmo    
dáu roso Pld.: dáu, Ndl.: dauw        
jégelmo hajlo Hung.: jég + Hung.: elem        
jègi-svási Hung.: jég + Toĥ.A: swase        
tjúvi Enc.(Mang.): t'ûwi na-tjúva hajli    

f) Ventoj / véjuri

kjálo vento Km.: khyå'l
véju Lit.: vejas
nòdina venta Alg.: nodin
pjúhu ŝtormo Km.: pyu'h
śúśu brizo Tlng.: SuS

g) Klimato / nárśu

énkwi sezono Snc.: enëxw [-hw]
nálśi vetero Kor.: nalŝŝi
nárśu klimato

h) Aliaj terminoj / kítari sónomori

híli luno Vask.: hil(a)
mêni Gt.: mêna
hújlu stelo Alb.: hyll [hül], y/ll-i, (pl.) -je-t
nóksi Ĉer.: no-ki-si
ínti suno Keĉ.: inti
sémsi Nub.: semsi
tógo Ted.: toggo, togo
kóŋi aero Kor.: kong/i
śémi Ppl.(Sayula): s:e'm [ŝe?m]®

i) Jene frazoj pri vetero:

Kitake Esperante germane france hispane
tecíra estas malvarme es ist kalt il fait froid hace frío
tetáza estas freŝe es ist frisch il fait frais hace fresco
tedága, temélegva estas varmege es ist heiß il fait chaud hace calor
tekjála, tevéja estas vente es ist windig il fait du vent hace viento
temója (nálsaw) estas bele es ist schön (Wetter) il fait beau (temps) hace buen tiempo
tedíno-léwka estas tag-hele es ist Tag (hell) il fait jour hace luz

RIM: La germanaj, francaj kaj hispanaj ekzemploj estas el: "Die Sprachen der Welt", paĝo 448

Al la sekva ĉapitro
© René Philipp - Bilnjobíru Àdvodóstu, 14.09.2005

Nach oben
valides XHTML valides CSS phase5-logo tidy